facebook furedkult

Duray 717

Emberi, túlságosan is emberi. Duray Tibor művei

Vaszary Galéria, Balatonfüred, 2017. augusztus 19. – 2018. január 7.

A kiállítást megnyitja: Róka Enikő művészettörténész, a Kiscelli Múzeum - Főváros Képtár vezetője

Kurátor: Kukla Krisztián esztéta

Miért is bennünk a vágy az aranykor után, s mi visz rá egy festőt arra, hogy megbízás nélkül hosszú évekig egy olyan festményen dolgozzon, amit nem láthat teljes egészében, mert a kép jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló falfelület? Talán valami emberi, túlságosan is emberi. E Nietzschét idéző címmel a huszadik századi magyar képzőművészet még, illetve pontosabban újra felfedezendő alakjai közé tartozó Duray Tibor (1912-1988) művei mutatkoznak be augusztus 20-tól a balatonfüredi Vaszary Galériában. A két nagy, térben is elkülönülő, tematikus szekcióra osztott tárlat a több mint fél évszázados életműből válogat a harmincas évek diadalmas indulásától kezdődően egészen a nyolcvanas évekig. Duray munkáit a dekorativitás, a csöndes líraiság, az érzékeny megfigyelések és tomboló expresszivitás egyszerre jellemzik. Nagy tehetségű festő, finomkezű rajzoló, szenvedélyes szobrász, sikeres éremművész volt, s mindez egyszerre. Azonban a kényszer is szülte sokoldalúság mögött egy melankolikus, önmagára leginkább Don Quijoteként tekintő személyiség lapul.

Mindez abban is megnyilvánul, hogy Duray Tibor sajátosan egyéni hangú művei nem rejtik el a mestereinek, példaképeinek (Aba-Novák Vilmos, Derkovits Gyula, Picasso) köszönhető hatásokat. Hogy miközben ars poeticájának leggyakrabban hangoztatott kifejezései a „felelősség”, „az emberiség sorskérdéseivel való foglalkozás” jórészt egy félig-meddig letűnt korszak ideológiai dekorációivá üresedtek ki, művei közül jó néhány valódi meglepetésként hat a mai néző számára.

A művész festői, rajzolói munkásságára összpontosító, gazdag dokumentációs anyagból is válogató tárlat egyben a hagyaték tetemes részét is kezelő BDO-gyűjtemény bemutatkozása, amely néhány a Magyar Nemzeti Galériában őrzött művel, illetve egy-egy magángyűjteményből származó alkotással bővül. E kiállítás Duray munkásságán keresztül azt kívánja bemutatni, hogy milyen képlékeny és esetleges regisztereket szólaltathat meg a képzőművészet az emberiség elvont és ideológiáknak kiszolgáltatott kérdéseitől kezdve az embertelenség-emberiesség egyszerre húsbavágó és mégis absztrakt fogalompárján át az egyes ember, a személyiség ábrázolásáig.

A tárlat első része az aranykor és a háború tematikája köré szerveződik. Duray Aranykora egyedülálló jelenség a 20. századi magyar művészet történetében. Az impozáns méretű kompozíción (2x10m, olaj, vászon) az alkotó – megszakításokkal – több mint egy évtizedig (1968-82) dolgozott, megrendelés nélküli, összegző főműnek szánva a képet, s egészében végül maga is csupán az 1982-es, a budapesti Műcsarnokban megrendezett kiállítása előtt vehette szemügyre, mivel műtermének méretei csupán azt engedték meg számára, hogy részleteiben, diafilmszerűen lássa a részlegesen tehát mindig láthatatlan festményt. A láthatóság és láthatatlanság, az alkotófolyamat önmagában is izgalmas kérdései pedig mintha a kép későbbi sorsát is előrevetítették volna: a festmény a tárlat után több mint három évtizedig egy dobra feltekerve a műteremben lapult, onnan nemrégiben került elő, hogy a szükséges állagmegóvó restaurálás újból kiállíthatóvá tegye. A lappangás hosszú évei pedig immár más fénytörésben mutatják számunkra a művet és a festőt. Az Aranykor dokumentuma a szocializmus évtizedeinek hivatalos művészetfelfogását csupán ímmel-ámmal, jószerivel egzisztenciális kényszerűségből elfogadó, de a neoavantgárdtól is határozottan távolságot tartó figuratív festészeti tendenciáknak.
A ’láthatatlan’ nagy mű és a hozzá készült vázlat mellett ebben a térben kap helyet – az Aranykor sajátos ellenpontozásaként is – a Duray hagyatékából előkerült gazdag dokumentációs anyag fali installációja: levelezések, fényképek, kritikák, vallomások, látogatói vendégkönyvbejegyzések az intézményesült és a privát szféra ütközőpontjaként. A távlati nézetet megkövetelő festmény és a bogarászós, közeli és nagyon közeli nézetet igénylő dokumentációs anyag a maga módján szintén saját átláthatatlanságát is tematizálja, illetve a mindenkori olvasatképzés esetlegességeit. A tárlat első szekciója a háború és áldozat című egységgel zárul, amely Duray spektakuláris, a világháborúra és egészen nyilvánvalóan az 56-os forradalomra reflektáló, felfokozott expresszivitású festményeit csoportosítja egybe. A tragikus felhangú, a brutalitást megjelenítő művek és témák már a negyvenes években és második hullámban az ötvenes évek végétől Duray sajátos védjegyévé váltak.
Az Vaszary Villa másik szárnyában folytatódó kiállítás a második világháborút követő franciaországi ösztöndíjas időszak alatt keletkezett, az életmű kimagasló darabjait jelentő tusrajzok sorozatát rendezi egybe apró tájképekkel, színpadkép-tervekkel. A tusrajzokban a spontaneitás és ezen keresztül egyfajta meghittség uralkodik, alkotójuk remek manuális képességekről is számot adnak, s a tárlat logikája szempontjából átvezetést jelentenek a külső falfelületeken helyet kapó festményekhez, amelyeknek a bensőségesség a tematikus szervező ereje. Remek portrék- és erőteljes zsánerképek, enteriőrök mutatkoznak ily módon be egyfajta az egész életműre is reflektáló mini-tárlatként a művész indulásától kezdődően a késői korszakáig. A sajátos színhasználat, a térkezelés, a képkivágások, ablakokkal, ajtókkal tagolt belső terek, a zsúfoltság ábrázolása – amely egyszerre referál a valóságra és olvasható autonóm művészeti formajátékként egész pályáján végigkísérte Durayt. Dacára minden ideológiai őrlődésnek, a művészetbe vetett hit és a kétely kettősségének. A tárlat íve ekképpen kanyarodik vissza az Aranykor kezdő kérdéseihez, a festői humanizmushoz.

Megtekinthető: 2017. augusztus 19. – 2018. január 7.

MEGHIVO Duray Tibor kiállítása

Vaszary Galéria
+36-87/950-876 (1. mellék)

Jókai Mór Emlékház
+36-87/950-876 (2. mellék)

Városi Múzeum
+36-87/580-041

Vitorlázeum
+36-30/428-1260

Kisfaludy Színház
+36-30/502-7132

Kisfaludy Galéria
+36-87/481-187

Arácsi Népház
+36-87/788-456

Iratkozzon fel hírlevelünkre